Íme a harmadik - befejező rész
Eljött a másnap...
A lány kívánsága szerint ez egyszer következhetett volna kivételesen hétfő, hogy belemerülve a munkába ki tudja törölni az előző napi eseményt a fejéből… De vasárnap volt!!! Szomorú vasárnap…
Este hazaérve belépet az előtérbe. Oda sétálva a lift elé, felnézett a lépcsőre, ami előtt elhaladt, és látott egy alakot lejönni rajta. Ez nem volt számára meglepő, mert akik alacsonyabb szinten laknak azok szoktak gyalog közlekedni. Megállt a lift előtt, a nyomógombot megnyomva, munkára szerette volna bírni az öreg vasszerkezetet, de az meg sem moccant. Alig, hogy ezt a mozdulatot megtette, az alak – aki történetesen a szomszédja volt – leért a lépcső aljára. Mindenféle köszönés és szokásos mosoly nélkül, közölte a lánnyal, hogy nem működik.
– szia neked is! – mondta, inkább már csak magának, mert a férfi addigra kiviharzott a kapun.
Mivel nem akarta elhinni, hogy az a rakás ócskavas, amit liftnek csúfolnak már megint rossz, a héten hetedszer… így gondolta, csak munkára bírja, és lejön érte a földszintre. De sajnos nem tette, és szerencsétlenségére a férfi is visszatért. Belépet az előtérbe, és így szólt a lányhoz:
– Én mondtam, hogy nem működik! – felelte, immár inkább snasszul, mint sem oly bunkón, mint az előbb, és nagy léptekkel elkezdett felhaladni a lépcsőn. Aznap este pont a lépcsőzés nem hiányzott a boldogságához! De volt mit tennie?! Elindult kedvetlen, Ő is felfelé a lépcsőházban, és kedvetlenségének hangot is adott!
– Ha gondolod, a negyediken van a lift! Én nem tudtam rábírni, hogy levigyen, de megpróbálhatod! – felelte a férfi, de ekkor már vagy másfél emelettel előrébb járt.
– Ha megvársz, akkor beszállok veled! – felelte a lány ultimátumot adva a férfinek, és reménykedett benne, hogy az előbbi rosszkedve nem személyes, azaz nem felé irányult, de csalódnom kellet!!!
– Nincs kedvem beszorulni a liftbe! – felelte hidegen és ellenkezést nem tűrő elutasítással.
Ekkor már rá kellett döbbennie hogy az előző nap estéje, csak félreértés volt, egy rossz álom, mert nem lehet ilyen a valóság…
– De miért? – feszegette tovább a húrt, bár ne tette volna…
– Nincs kedvem vasárnap esete beszorulni egy liftbe! – felelte újra elutasítóan, és nem tudta a lány eldönteni, hogy mitől fél jobban: hogy beszorul egy alig pár centis kabinba, vagy, hogy mindezt VELE tenné???
Mivel felért a negyedikre, nem feszegette tovább a kérdést, hanem a lifthez lépet, kinyitotta az ajtaját, és beszállt. Becsukódott mögötte az ajtó, és megnyomta az emeletéhez tartozó gombot. Láss csodát, a kabin elindult felfelé a kívánt emeletre. Felérkezve, kiszállt a szerkezetből, és az ajtaja felé sétált, mikor meghallotta a szomszédja hangját:
– Nem hiszem el! – szólt a „megszólítás” – Tényleg felértél? – kérdezte, nem is annyira kíváncsiságból, mint sem hitetlenkedéssel.
– Igen! – felelte nemes egyszerűséggel és megállt félúton a lift és az ajtó között – Te nem akartál beszállni velem… – vágta a férfi fejéhez. Az ajtajához lépet, bedugta a kulcsot a zárba, és elfordította azt, mikor a férfi még mondott valamit – Látod! Lúzer vagy!!! – felelte ugyan olyan flegmán neki, mint ahogy vele viselkedett, és a következő zárat kezdte nyitni. Időközben a férfi is felért az emeletre, és elindult a lány felé…
Mikor a lány mellé ért, megállt az ajtajába, lenyomta a kilincset és így szólt még utoljára:
– Jóccakát… – mondta. A lány ezen egy kicsit meglepődött, mert ilyet még soha nem tett! A jó éjszakát, volt a minimum eddig nála, sőt, néha még mögé fűzte azt is, hogy aludj jól, vagy szép álmokat! Mire a lány válasza hasonló jókívánság volt!
Bár azok után még meg tudott lepődni rajta?!
– Jó éjt! – felelte, és már csapódott is a férfi mögött az ajtó.
A lány is belépet a lakásába, becsukva maga mögött az ajtót, neki dőlt, és a kezeivel betemette az arcát! Nem sírt! Már nem volt könnycsepp, amit ki tudott volna préselni magából!
De tudta, jól tudta, hogy a vonzó mélység ismét magával rántotta! Újra bele eset a gödörbe, és a szombat este, csak álom volt... édes álom ami után fájdalmas volt az ébredés...
Első rész (Novella 1. rész)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése