Az égiek játéka (6)

       Lassan teltek a napok! A lány egyre csak várta, hátha félreértés az egész, és felébred végre a rémálomból, de mivel a valóságot élte, így lehetetlen volt az ébredés!
Rutinszerűen követték a napok egymást, egyre gyorsabb tempóra kapcsolva, míg nem egy szeles nyári délután a repülőtéren találta magát.

        Feladva a csomagokat, és a biztonsági ellenőrzéseken túl jutva, a gyerekeivel izgatottan várta a járatuk indulását, hogy egy jobb és boldogabb jövő reményébe, hátrahagyjon mindent, és fájdalom mentessen, kezdjen új életet.

De hiába való volt a több száz kilométer távolság, mert a férfit nem tudta kitépni a szívéből.

       Egy esős, hideg reggelen korábban ért be a munkahelyére, és míg várta, hogy az ébren tartó kávé lecsurogjon a kávéfőzőbe, a telefonján keresztül olvasni kezdte az e-mailjeit, mikor az egyiken megakadt a szeme. Leült a mögötte lévő székre, és remegő ujjakkal olvasásra nyitotta a levelet. Többször olvasta el egymásután, hogy értelmezni tudja, nem neki szólt a levél, csak egy buta körlevél áldozata lett, amit többek között neki is tovább küldtek. A remény halvány lehelete is elillant a lányból, és megsemmisülve kilépet a programból. Összecsukva a készüléket zsebre tette, és az időközben lefőtt kávé, hívogató illata vette át a hatalmat felette. Így engedelmeskedve az ébrenlét utáni vágynak, oda lépett a pulthoz, és elkészítette magának az aznapi első kávéját.

       Valami megfoghatatlan varázslat lengte körül, pedig az agya tudta, hogy a fejében lejátszódó álomtól elválasztja a rideg valóság. Hazafelé a figyelmetlenségének köszönhetően, hiába szaladt a busz után, megbotlott a saját lábába, és a kemény aszfalt állította meg a zuhanását. Csúnyán összezúzta a térdét, ami a fájdalom mellett, lassította is a közlekedésben, de összeszorította a fogait, és másnap újra felkelt hajnalba, és indult dolgozni, mintha mi sem történt volna...

De hiába volt minden erőfeszítése, hiába zárta 7 lakat alá a szívét, ami folyamatosan haza húzta... a gyorsan fogyó idő, amit még nyerni tudott magának, lassan a végéhez közeledett.

      Szomorú, hideg szeptemberi napon szertefoszlott minden vágya, ami továbbra is több száz kilométer távolságra tartaná a sorsa beteljesülésétől! Így nehéz szívvel búcsút intett az időközben megszeretett országnak, és felszállt a hazafelé tartó menetrend szerinti repülőjáratra.

      Hosszú eseménytelen hónapok teltek egymás után egyhangúan, amit egy meleg őszi reggelen megtört a várva várt varázs. A reggeli rohanásba, futott össze az egyik ismerősével, és beszélgetni kezdtek a lakóépület aulájában, mikor a férfi lépet ki az előtérbe. Köszönt a lányoknak, és a postaládájához ment, kiüríteni azt. Időközben a beszélgetést befejezve elköszöntek egymástól, és az útjukra indultak, mikor egy hirtelen ötlettől vezérelve a férfinek is oda köszönt búcsúzóul egy Sziát, és már ki is libbent a kapun, meg sem várva a reakcióját.

       Mivel már régóta húzódott a se vele - se nélküle kapcsolat, így bele sem gondolt abba, hogy ennek az ártatlan búcsúzásnak akár vonzatai is lehetnek! De meglepő levelet olvasott a postafiókjába, így belépet arra a közösségi oldalra ahová az üzenet érkezett...


Első rész: Az égiek játéka (1)
Második rész: Az égiek játéka (2)
Harmadik rész: Az égiek játéka (3)
Negyedik rész: Az égiek játéka (4)
Ötödik rész: Az égiek játéka (5)
Hetedik rész: Az égiek játéka (7)
Nyolcadik rész: Az égiek játéka (8)
Kilencedik rész: Az égiek játéka (9)
Tizedik (befejező) rész: Az égiek játéka (10)