Az égiek játéka (4)

       A lassan fájdalmasan múló napok, hetekké dagadtak. A heteket, hosszabb hónapok váltották. A hónapokból évek alakultak, és ugyan olyan idegenek lettek újra egymás számára, mint előtte voltak.
Ám, hosszú évek múltán ismét vicces kedvükben voltak az angyalok, és még egy esélyt adva nekik, újra egymás útjába sodorta őket!

        Egy nehezen múló kapcsolat fájdalmait felejtve, úgy gondolta a lány, hogy meglepi magát születésnapjára – ha már mástól úgysem várhat ajándékot. Egy négykerekű pici járgánnyal tért haza, ami teljes mértékben ellent mondott az addigi elképzelésének. Az első napok bénázását – míg egymásra nem hangolódtak az új jövevénnyel – végig nézte a férfi is kellő távolságból, halkan kuncogva, és a sorsszerű alkalmon kapva – ami újra közelebb viheti a lányhoz – levelet írt neki. Este, amikor már csend és nyugalom lengte körbe a lakást – mert aludni tértek a gyermekek – bekapcsolva a számítógépét, villogni kezdett, a levelező programja, hogy üzenetei érkeztek. Átfutva a sok automata levélen, az egyiken megakadt a szeme, és a szíve ismét gyorsabban kezdett verni. Félve kattintott rá, és kezdte olvasni a neki szánt írást. Többször elolvasta egymásután, mielőtt megírta a sokadik javított változatát a válasznak, amit végül elküldött a férfinak. Néhány nap leforgása alatt lezajlott levélváltás után, újra elhalt az egymás utáni érdeklődés. Próbált egy utolsó utáni esélyt adni haldokló kapcsolatának, és úgy gondolta, hogy nem kell jobban bonyolítani az életét, így nem válaszolt a férfi utolsó levelére.

        Mivel tett egy felelőtlen kijelentést a férfi, gondolta a lány, hogy ezúttal szaván fogja, így egy hónap elteltével, ő írt neki levelet. Pár levélváltás után lefixálták a találkozó időpontját, amire egy kicsit több ideig készülődött a kelleténél.

        Az egyik bevásárlóközpont félig kihalt parkolójába vitte a megígért gyakorlásra. Néhány látszatkör és –beállás után, nem pazaroltak több időt a vezetésre, mert belefeledkeztek a beszélgetésbe. Az idő múlására a lassan lenyugvó nap figyelmeztette őket, meg a férfit szorongató erős éhségérzet, így meghívta a lányt a közeli étterembe vacsorázni, ahol tovább folytatták egymás újbóli megismerését. Már nem tudta, és nem is akarta véka alá rejteni fokozott érdeklődését, amitől még az sem tartotta vissza, hogy egy haldokló kapcsolat nehezen múló fájdalmával küzd az aktuális vacsora partnere, így az autó mellett megállva, nekidőlt a járműnek, közelebb húzta magához a lányt, és ugyanazzal a vággyal, mint évekkel azelőtt, megcsókolta. Csókolta… érzékien, lágyan, finomat, ami ugyanarra a vágyakozó viszonzásra lelt, mint ahogy csak egy szerelmes csókol…

        Haza érve, leparkolt a ház előtt, és a beszélgetést ott folytatva ahol előtte abba hagyták, az autóba maradtak. Az óra majdnem másnapot mutatott, mikor belátták, hogy az idővel szemben tehetetlenek, és haza kell menniük.

        Szombat reggelre megbeszélt találkozónak könnyen eleget tudott tenni, mert a gyermekeinek más programot szerveztek. Sokadik átöltözés, és tükör előtti billegetés után, az idő szűke miatt, gyorsan ajtó kívülre terelte magát a lány, és meghívta a liftet. Beszállva a szerkezetbe, megnyomta a földszinthez tartózó gombot, és elindult lefelé, arra a randevúra, ami vegyes érzelmekkel töltötte meg egyre hevesebben dobogó szívét…

Első rész: Az égiek játéka (1)

Második rész: Az égiek játéka (2)

Harmadik rész: Az égiek játéka (3)
Ötödik rész: Az égiek játéka (5)
Hatodik rész: Az égiek játéka (6)
Hetedik rész: Az égiek játéka (7)
Nyolcadik rész: Az égiek játéka (8)
Kilencedik rész: Az égiek játéka (9)
Tizedik (befejező) rész: Az égiek játéka (10)